A körte pálinka

A körtepálinka szó hallatán mindig az jut eszembe, hogy a körte kövecses. És akármennyire is furcsán hangzik kedves olvasók, én ezt a kövecses érzetet keresem és élvezem a körtepálinkában a citrusossága és a viaszossága mellett.

A körtéről azt kell tudni, hogy az alma után az egyik legjelentősebb hazai gyümölcsfaj. Most, hogy utána olvasok, azt tudom meg, hogy világviszonylatban 25 millió tonna körte terem, kb. 20-30 ezer tonnával járulunk ehhez hozzá mi itt, Magyarországon évente. Köszönet érte a körtefáknak és a gyümölcstermelőinknek! 

Itt van nekünk a nagybecsű Göcsei körtepálinka, amely a dunántúli pálinkák közül elsőként kapta meg az eredetvédettséget. Ahogy a körtefajták között barangolok, már előttem is van a tulipános pohár és a körtepálinka, mert eme csodaszép körtefajta elnevezések igazán jó témával szolgálnak akár egy egész estés beszélgetésre, koccintása a körte bűvöletében!

Nyári Kálmán, Nemes Krasszán, vagy Dr. Guyot Gyula, Bohusné vajkörte, Avrachesi jó Lujza, Társulati esperes, Clapp kedveltje, vagy a tavasz első hírnöke, az Árpával érő. A szakirodalom szerint kifejezetten körtepálinkára javasoltak a Dr. Guyot Gyula, az oly közkedvelt Sárga és Piros Vilmos, a Concorde, a Bosc kobak, a Packham’s Triumph.

Egy igazán szakmabeli, általam és sokak által is nagyra becsült szakembert, aki már többször nyerte el az év magánfőzője díját, Pavlicsek Csabát kérdeztem a körtepálinkáról a „gyakorlatban”. Nos, Csaba a Bosc kobakról azt mondja, hogy bár a kereskedelemben kevésbé találkozunk vele, de a kertekben oly gyakori Bosc kobak egy igazán jó alapanyag. Javasolja ő is a Packham’s és a Kiffer körtét, és természetesen a Vilmost is.

Felhívja a figyelmet arra, hogy a szárat és a zöld részeket mindenképpen távolítsuk el a cefrézés előtt, ugyanis 100 kilogramm cefrének valóból 5-6 kilogramm is lehet a szár rész. A körte teljes feltárást igényel. Darálás előtt javasolt a gyümölcsöket egyesével kettévágni, hogy lássuk, mi van a magház körül. A körte aránylag alacsony savtartalmú gyümölcs, nagyon könnyen elecetesedik, ezért a gyümölcsöt darálás után savazni kell. 

Tapasztalt pálinkafőző szakemberek is nagy körültekintéssel állnak az előpárlat és az utópárlat elválasztásához, mert míg az előbbiben (az előpárlati részben) a viaszos jegyek és az értékes aromák megjelennek, úgy az utópárlati részben a kompótos jegyek után hirtelen az égett, kozmás, rothadt karakterek jönnek, és ha ez, vagy az az ellenséges komponensekből belekerül a pálinkába, akkor gyakorlatilag a munka mehet a kukába, a pálinka meg a lefolyóba.

Ma már könnyen hozzájuthatunk olyan fajélesztőkhöz, amelyek kifejezetten a viaszos, citrusos jegyek kiemelésére szolgálnak, ám hangsúlyozni kell, hogy ezek a spéci élesztők és enzimek nem csak a jót, hanem a rosszat is felerősítik. Tehát se zöld, se barnuló körtéből ne csináljunk pálinkát, továbbá a szárat, a rothadt részt, a barna foltokat mindenképpen távolítsuk el feldolgozás előtt. A hordóban érleléskor a most kísérletezőknek az eperfa hordót ajánlom a tölgyfa helyett, mert míg a tölgyfa nagyon el tudja nyomni a markánsságával a körte csodálatos ízét és karakterét, addig az eperfa hordó, - de a gesztenyefa hordó is – színben és illatban is csak gyengéden egészíti ki, varázsolja még kerekebbé a pálinkát.

Az ágyazásnál részesítsük előnyben az aszalványt, a friss körtével szemben és itt is, mint minden pálinka esetében a cukrot és a mézet felejtsük el végleg! Örökre! Hiszen ha cukor kerül a pálinkába, már nem is nevezhetjük pálinkának. Mindenképpen 40% feletti alkoholfokkal javasolom a körtepálinka fogyasztását, hiszen, ennél kevesebb koncentráció esetén a körtepálinkából hiányozni fog a kóstoláskor a garatot kitöltő fűszeressége. Hordóban érlelés esetén még a 60% feletti alkoholfok is javasolt. 

Na, én már meg is szomjaztam! A tavalyi év pálinkájának a Piros Vilmos pálinkát választotta a szakavatott zsűri, most megyek és meg is kóstolom! 

Egészségünkre!