A pálinka mint gyógyszer
A pálinka mint gyógyszer.
A pálinkát sokféle formában használhatják ember – és állatgyógyításra külsőleg és belsőleg egyaránt. A pálink az ember népi gyógyászatában önmagában vagy adalékanyagokkal gyakori fertőtlenítő eszköz vagy orvosság: bizonyos betegségek ellenszeréül nép receptúra alapján gyártott pálinkakészítmények szolgálnak.
Általában a szeszes italokra vonatkozó régi babonás szokás szerint nem illik az italt kicsöppenteni, kiönteni, a pohár alján maradékot hagyni. Tájanként más és más hiedelmek vannak arra az esetre, ha az mégis megtörténik. Ha kiömlik az ital, egyes helyeken a következőket cselekszik:
„Ha pálinkát, bort vagy egyéb folyadékot kiöntünk, kenjük kezünkre, és dörzsöljük meg vele zsebeinket, másnapra pénz lesz benne”.
Ahol elkülönítik pálinkafőzés során a rézelejét, a méregerős, először kibukkanó pálinkát, szinte kivétel nélkül orvosi célra használják föl(például fogfájásra, meghűlésre). Élő szokás mindmáig, hogy a fájós fogon pálinkát tartanak. Előfordult ha a kisgyermek fogazott, egy kis pálinkával vagy sósborszesszel kenték meg az ínyét. A pálinka alkoholtartalma miatt alkalmas a fertőtlenítésre. Erdélyben a kutya- vagy kígyómarás helyét pálinkával tisztítják. Szemfájás ellen fehérliliomos pálinkát javasolnak. A sebre, csonttörésre öntött pálinka mint fertőtlenítőszer régi szokás lehet.
Has, könyök, térd fájdalomira márciusi tojáshéjat apróra törnek, seprőpálinkába helyeznek, belőle félliternyit a beteggel megitatnak. Köhögés, rekedtség ellen az ágyaspálinkák különböző fajtáit é a mézespálinkát javasolják. Mindenütt ajánlják a pálinkát gyomorbántalmak ellen. Ilyenkor a pálinkát pálinkás kenyér formájában fogyasztják.
Szédülés ellen egy 19. századi orvosi könyvecske azt javasolja, hogy egy szelet pirított kenyeret kell seprőpálinkába megfőzni, s azzal a beteg homlokát borogatni. A pálinka „önmagában” jó a magas vérnyomás ellen. Sok emlék van arra, hogy egyes fertőző betegségek, járványok idején a pálinka, illetve az egyes pálinkakészítmények gyógyszerként szolgáltak.
Weöres Sándor régi költészeti válogatásában közöl egy 1670 körüli nonszensz versikét, melyben a következő sort olvashatjuk:
Égettborban az fokhagymát olajjal öszve,
Szunyig háját velejével öszveszerezve,
Prücsök talpát, kégyó máját hátra vetve,
Prücsök tenyerét kecskebakkal öszveszerezve.
Népi orvoslástani ismeretek birtokában állítható, hogy a versszak első sora nem nonszensz, hanem egy valóságos nép recept. Oláh Andor Békés megyei adatai a fokhagymás pálinkáról alátámasztják ezt: „Hideglelés, annak nem vót egyéb orvossága, fokhagymát törtünk, tudja pohárba, abba töltöttük pájinkát, ezt ittuk mink abba az időszakba, mikor gyerekek vótunk.”
A tudós szerző szerint a fokhagymás pálinka influenza ellen is jó.
Forrás: Balázs Géza, Pálinka, a hunarikum